Magyar Kulturális Napok 2001 - Brünn, Ostrava

A brünni és az ostravai szervezet közös szervezésének köszönhetően az idén a Magyar Kulturális Napok több programja megegyezett: mindkét városban fellépett a Magyar Állami Népi Együttes, az 1956-os események 45. évfordulója tiszteletére rendezett előadást ugyanaz a történész tartotta, s Brünnben és Ostravában egyaránt az előadással egy időben nyílt meg az 56 magyar karikatúra című kiállítás. Az azonos programok egynapos eltolódással követték egymást: Ostravában október 20-án, ill. 23-án, Brünnben pedig október 21-én, ill. 24-én. Az alábbi beszámoló a szerző személye által a brünni, immár VII. Magyar Kulturális Napok eseményeivel foglalkozik, ám a fentiekből adódóan említett okokból kifolyólag részben az ostravai ünnepségsorozatra is vonatkozik.

A brünniek az idén, az eddigi szokástól eltérve, nem egy hétvégébe sűrítették az MKN programját, hanem több mint egy hónapra gondoskodtak olyan rendezvényekről, amelyek a helyi magyar közösségen kívül a szélesebb nyilvánosságnak szólnak.

A hivatalos programon kívül, mintegy a Magyar Napok előestéjeként, október 19-én, pénteken a Gorkij utcai klubban a párkányi kábeltelevízió szerkesztője, Muszka Róbert mutatta be a Mária Valéria híd építését és átadását dokumentáló fénykép- és videofilm-anyagát. Annak ellenére - vagy éppen azért -, hogy a brünniek kirándulást szerveztek az október 11-i hídavatásra, az előadásra a vártnál jóval többen jöttek el. A résztvevők kérdései és hozzászólásai arról tanúskodtak, hogy a témaválasztás szerencsés volt, s hogy még az átadást követően is érdemes volt bemutatni e történelmi eseménynek számító magyar-szlovák összefogás történetét és gyümölcsét. A Brünni Magyar Futár 2001/2 számát ugyancsak aznap este vehették kezükbe először az érdeklődők, címlapján a hídról készült fotóval és, többek között, a Mária Valéria híd történetéről szóló cikkel.

A meghirdetett program október 21-én délelőtt a magyar szentmisével kezdődött. Az istentiszteletet követően az egybegyűltek nagy része felment a magyar jakobinusoknak a Špilberk várbörtön falán elhelyezett emléktáblájához, hogy ily módon emlékezzék meg az 1956-os forradalom áldozatairól.

A széles nyilvánosságnak szóló műsor este a Magyar Állami Népi Együttes fellépésével indult. Vojtek Zoltán, a brünni alapszervezet elnöke megnyitó beszédében a nemrég megjelent Magyar Világháló c. könyvből a következő gondolatot idézte: “Az azonosságtudat nem feltétlenül szenved csorbát, ha az ember máshol él, ha gazdagodik, új dimenziókkal töltődik fel. Az identitást nem kizárólag a szülőföld, hanem az élet folyamán az egyént ért hatások, tapasztalatok, élmények összessége határozza meg…” Vojtek Zoltán szerint egymás kultúrájának megismerése a nemzetek közeledésének alapja, a kultúra közvetítése pedig a Magyar Kulturális Napok fő célkitűzése. Az elnök köszönetet mondott valamennyi támogatónak, akik segítsége nélkül aligha kerülhetett volna sor ilyen gazdag program összeállítására. A brünni szervezet sikeres munkája elismerésének jele, hogy mindkét “oldalról” a legmagasabb szintű vendégek vettek részt az ünnepi megnyitón: Magyarországot Forrai Kristóf nagykövet, Brünnt Petr Duchoň főpolgármester képviselte.

A csárdás a kelet tangója tavalyi óriási sikerén felbuzdulva a szervezők a VII. Magyar Kulturális Napokra ismét a Magyar Állami Népi Együttest hívták meg. A fennállásának 50. évfordulóját ünneplő MÁNE Táncos magyarok című nagyszabású produkciója felvillantotta a magyar tánc- és dallamvilág mérhetetlen gazdagságát, mindazt, amit őseink létrehoztak, illetve befogadtak a környező népek kultúrájából. A hatás nem maradt el: a vegyes közönség spontán tetszésnyilvánítással követte az előadást, a végén pedig hosszan tartó tapssal jutalmazta a fellépőket.

Az 1956-os forradalom 45. évfordulója tiszteletére 56 magyar karikatúra címmel kiállítás nyílt a brünni magyarok klubjában. Békési “Joe” József a következő kísérőszöveget csatolta a tárlat anyagához:

“A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Karikatúra Szakosztálya nevében köszöntöm a kiállítás szervezőit és látogatóit.

A kiállítás lehetősége már a tavaly decemberi prágai bemutatkozásunkkor felmerült, és most, ha kicsit még szokatlan formában is, de megvalósult. A szokatlan forma alatt azt értem, hogy a rajzok e-mail csatolásként jutottak el a kiállítás helyszínére, ahol az kinyomtatva kerül a falakra. Ez a jövő. Ezt a jövőt az a múlt teremtette meg, melynek ünnepén kerül ez a válogatás a kiállítóterembe.

Az alkotókról csak annyit, hogy ők a mai magyar karikatúraművészet legjobbjai. Neveket nem emelek ki, csak egyet. Őt azért, mert ma már nincs köztünk, de mi úgy szerettük, hogy a rajzainak jelenlétével őrizzük emlékét. Ő Rau Tibor.

Sajnálom, hogy nem tudtam megszervezni egy kisebb delegáció kiutaztatását, de lélekben ott vagyunk Önök közt. Remélem, ez csak a kezdet és a jövőben a kapcsolatunk még intenzívebbé válik.”

A kiállított karikatúrák szerzőinek névsora és rajzaik száma: Békési “Joe” József (10), Dunai Imre (6), Jelenszky László (10), Jókó Csaba (5), Marabu -- Szabó László Róbert (5), Nemes Zoltán (7), Rau Tibor (7), Sajdik Ferenc (3), Tónió (3).

Október 24-én Kovács László történész foglalta össze az ötvenes évek magyarországi (és moszkvai) eseményeit, amelyek - szavai szerint - megérlelték a forradalom kitörését. A tárgyilagos és rendkívül érdekes előadás összefoglalásával itt meg sem próbálkozom, helyette hadd álljon itt egy idézet - a Nobel-díjas Albert Camus 1957-ben, a forradalom első évfordulóján kortársai közönyét bírálva a következőket írta:

“A leigázott, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.

A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha sehol - még közvetve se - igazoljuk a gyilkosokat…

A magyar munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma…, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették… királyi örökséget hagytak ránk: … a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk!”

Beszámolóm írásakor (október 25.) itt tartunk. November 15-én az Eldorádó, 16-án pedig a Szenvedély című magyar filmet vetítik a brünni Art moziban. A VII. Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozata a november 24-i Katalin-bállal zárul. Ezekről a (Tü)körkép következő számában olvashatnak.

Detáry Attila