2001/5 | forrás | ||
tartalom e számunk szerzői bemutatkozik támogatóink
|
Gyülekezeti napló Magyar reformátusok Prágában Prága, 1993. február 14. - az első alkalom, amikor nyilvános istentiszteletet tartottunk a prágai teológia kollégiumának (V Jirchářích 13, Prága 1) éttermében. Átrendezett helyiség, templomi padokat utánzó alakban elrendezett székek várták az érdeklődőket. Ez első ünnepi alkalommal Csémy Lajos professzor úr hirdette az Isten igéjét a negyvenhárom fős kis gyülekezetnek. Ezt követően hetente tartottunk istentiszteleteket a teológusok szolgálataival. A teológiai karon ekkor 24 magyar református teológus tanult. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CsMMSz), ill. a Prágai Magyar Kulturális Központ közös meghívója, mely többek között említi a közelmúltban vendégül látott bécsi magyarokat és a németországi burg-kastli magyar gimnázium tanulóit, ezúttal új kapcsolatok lehetőségét és új emberek megismerését ígéri: a Pax Romana Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom Müncheni Csoportjával találkozhatunk A találkozó keretében 1993. június 12-én, szombaton 15.00 órai kezdettel a břevnovi kolostorban tartott kato1ikus misét dr. Cserháti Ferenc, müncheni r.k. plébános. Másnap, június 13-án, vasárnap 10.00 órakor református istentiszteletet tartottunk A Falhoz épült Szent Márton-templomban (Kostel sv. Martina ve zdi). Az istentiszteleten Péter első levele második részének 1-10 verse alapján Erdélyi Géza hirdette az Igét. A nyári szünidő alatt az istentiszteletek is szüneteltek. Az 1993/94-es tanév kezdetén újabb meghívót küldhettünk szét a CsMMSz jóvoltából, melyben tudattuk, hogy rendszeres magyar istentiszteletet, illetve gyermek-istentisztelet tartunk minden vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel. A tanévet úrvacsorás istentisztelettel, majd közös szalonnasütéssel zártuk. 1995 márciusában felvidéki magyar teológustalálkozót rendeztünk 36 teológus részvételével. A tanévet június 11-én, Szentháromság vasárnapjával zártuk. Ezzel befejeződött egy időszak a prágai magyar teológusok, a formálódó gyülekezet, s az én életemben is. A teológusok számának csökkenése miatt az istentiszteleteket ritkábban tartottuk 1997 november 9-ig, amikor ismét egy új szakasz kezdődött. Diplomám átvétele után az egyházunk vezetőségével folytatott megbeszélések alapján, a Rimaszombatban tartott istentiszteleten Prágába nyertem kibocsátást azzal a megbízással, hogy gyülekezetet szervezzek. Ehhez egyházunk támogatását ígérte. Az első istentiszteletet kicsit megkésve és más körülmények között tartottuk az előzőekhez képest. A kollégium éttermét megszüntették, ám hála Istennek új helyre, “otthonra” talált a kis gyülekezet az “U Klimenta” templomhoz tartozó gyülekezeti teremben. Az eddigi ingyenes istentiszteleti helyet egy bérleti díjas gyülekezeti terem váltotta fel. Az új helyen az első istentisztelet igéjének hirdetésére újra Csémy Lajos professzor urat kértük meg - a szolgálatokat magam végeztem. A terem magas bérleti díja miatt eleinte kéthetente, majd gyülekezetünk presbitériumának beiktatása után hetente tartottunk istentiszteletet. Az ünnepi alkalmon Csémy Lajos professzor úr és főtiszteletű Erdélyi Géza püspök úr szolgáltak. Lelkészlak (parókia) hiányában néhány hónapot a teológia új vendégszobáiban, majd fél éven keresztül gyülekezetünk gondnokasszonyánál lakhattam. (A lelkészlak s a gyülekezet saját termének problémája azóta is megoldatlan.) Gyülekezetünk 1999 októberétől a Nyugat-európai Magyarnyelvű Református Lelkigondozó Szolgálat (NyEMRLSz) tagja, egy évvel később pedig a Szolgálat lelkészi elnökévé választották. Őszre az Illyés Alapítvány támogatásának, a CsMMSz és gyülekezetünk adakozásának köszönhetően befejeződött Végh János, Tardy Mózes és Molnár Eduárd néhai református lelkipásztorok sírkövének felújítása és hamvainak áthelyezése a méltatlanná vált nebuželyi temetőből a közeli libiši csehtestvér gyülekezet templomkertjébe. Ennek tiszteletére a libiši templomban október 22-én megemlékező istentiszteletet tartottunk. Röviden összefoglalva: 200-nál több igehirdetés hangzott el a gyülekezetben ’97 novembere óta, közel ennyi hittanóra és gyerekfoglalkozás. E néhány esztendőben egyetlen húsvét vagy karácsony sem múlt el gyermekműsor vagy fiatal szavalók fellépése nélkül. Hét keresztelő, s az idén először öt fiatal konfirmálása, valamint egy esküvő van mögöttünk. S hogy ne csak a múlttal foglalkozzunk, de egy kicsit a jövőbe is tekintsünk: a gyülekezet lélekszáma lassan bár, de növekszik, egyre több közöttünk az egyetemista vagy frissen diplomázott fiatal. Van olyan istentisztelet, amikor a gyülekezet átlagéletkora nem több 25-26 évnél. S hány olyan ember van még, akiről nem tudunk, s aki nem tud rólunk! A jövőbe azonban tekintsünk bizalommal - dolgozva és imádkozva. Tóbiás Attila |
||