Művelődési tábor

Nové Město na Moravě - Hotel Medlov
2003. augusztus 29-31.

A CsMMSz hagyományos nyári művelődési táborára a tavalyi évhez hasonlóan ismét augusztus utolsó hétvégéjén került sor, az akkor már megismert és megszeretett medlovi üdülőközpontban. Lehet, hogy a múlt évi kellemesen és tartalmasan eltöltött néhány nap híre toborzott újabb résztvevőket, talán a tavalyi sikeres tanulás és szórakozás, avagy az érdekesnek ítélt családi program felidézése ösztökélte tagjainkat - mindenesetre nagyon sokan eljöttek, gyerekek és felnőttek egyaránt. Étkezések alkalmával öröm volt végignézni az étterem nagytermén, ahol lassan már a két hosszú asztal is rövidnek bizonyult mindenki elhelyezésére. És amit még ennél is fontosabbnak tartok, hogy nagyon sok volt a gyerek - persze külön gyermekprogramok készültek számukra - folyamatos kézműves-foglalkozás, játékok és egy bábszínházi előadás, melynek keretében az egyéni szereplés sem hiányozhatott. Az időjárás ez alkalommal nem bánt velünk olyan kegyesen, mint tavaly (jómagam is csak egyszer merészkedtem a szálloda melletti tó vízébe), esett is, fújt is - egyszóval kint inkább ősz volt már, mint nyár - ám mindez csak kismértékben hatott a csemetékre, akik vidámságukkal, „szerepléseikkel” és alkotásaikkal megalapozták valamennyiünk jó hangulatát.

A művelődési tábor keretében 2 történelmi előadás hangzott el - mindkettő jeles évfordulóhoz kötődött. Péntek este II. Rákóczi Ferenc személyéről, életpályájáról és a nevével fémjelzett szabadságharcról emlékezett meg Kovács László történész, a Somorjai Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatója. Jó volt, hogy Rákócziról nem kisiskolás szintű értékelést hallhattunk, előadónk sokunk számára szokatlan megközelítésben kereste az összefüggéseket. Nem kevésbé volt érdekes a másnapi előadás, amely során Kovács tanár úr Deák Ferenc talán a többség által kevéssé ismert életútjáról beszélt, az államférfi születésének 200. évfordulója kapcsán. Deák kompromisszumokra képes, problémamegoldó politikus volt, aki életpályája során számtalan helyzetben inkább csak hátulról irányította az eseményeket. Nevével kapcsolatban mindannyiunknak a kiegyezés jut eszébe, pedig Deák több évtizeden keresztül nemcsak egyszerű politikus, ennél sokkal több - szinte intézmény volt. Az előadásokat követően feltett kérdésekre (pl. Erdély, mint önálló állam szerepe a XVI-XVII. század folyamán) újabb izgalmas témák kerültek elő.

Csémy Tamás, a Cseh Centrum igazgatója a két világháború között Magyarországon tevékenykedő csehszlovák diplomata, Anton Straka életét és tevékenységét idézte fel. Straka nagy érdeme a csehszlovák és magyar kulturális kapcsolatok fejlesztése, ápolása volt. Születésének 110. évfordulója alkalmából a közelmúltban Budapesten konferenciát szerveztek, felavatták emléktábláját, és tevékenységéről könyvet adtak ki („Hidat verj, ne éket” - a kétnyelvű érdekes kötet Csoma Borbála munkája). Mindezekről részletesebben lapunk mostani számának X-Y. oldalán számolunk be.

A művelődési tábor bevezető rövid előadását a Pozsonyból érkezett Pogány Erzsébet tartotta. Beszámolt a státustörvény végrehajtásának tapasztalatairól, a magyar igazolványok kiadásának folyamatairól, arról az útról, amelyet az elmúlt egy évben tettek meg ezen a téren. Örömmel tájékoztathatott bennünket arról, hogy időközben születnek megoldások a csehországi magyarok számára is a „Magyar igazolvány” megszerzése ügyében. Bizonyítékul erre a már eddig kiadott, átvett és használt igazolványok tulajdonosainak tapasztalatai szolgálhatnak.

Úgy vélem, nem tévedek, ha a találkozó népszerűségi listáján a Balázs Géza nyelvész, egyetemi oktató által megtartott anyanyelvi előadásoknak ítélem a pálmát. A mai magyar nyelvvel foglakozó, Magyarországon a médiák révén közismert nyelvész-oktató egyik előadásában a magyar nyelv határon túli változatairól beszélt, a vasárnapi záróelőadásban pedig a 21. századi nyelvkultúra kérdéseit tűzte napirendre. Az előadások közben mi, résztvevő felnőtt hallgatók ismét kisiskolássá váltunk. Jelentkeztünk, példákat kiabáltunk, ha az előadó ezt várta el tőlünk, jókat kacagtunk a szószedetek, az ehhez kapcsolódó történetek, a bürokratikus nyelv által megszületett nyelvi szörnyszülemények hallatán, magunk is megpróbáltuk bővíteni a tanár úr gyűjteményét megfelelő tájjellegű régi vagy jellegzetesen mai korban keletkezett szavakkal, kifejezésekkel, példákkal. Balázs Géza egyébként nem először volt vendége a CsMMSz-nek, a Prágai Magyar Kulturális Központban már tartott előadást körünkben. Könnyen követhető, szellemes, közvetlen előadásmódja mindenkit magával ragadott. Jó volt játékosan, könnyedén „anyanyelvészkedni”!

Mi volt még? A már említett kézműves- és óvodai foglalkozások főleg kicsiknek (én is kaptam egy gyolcsbabát és egy ceruzahegyezővel faragott, gyönggyel ékesített, virágocskákkal teli kosárkát) a türelmes és mindig mosolygós Moravcsík Tímea vezérletével. No, és a bábelőadás - énekkel, a nézők szereplésével, eredeti kedves bábokkal, mesével -a Giovannini házaspár - Kornél és Regina -nemcsak a gyerekeket szórakoztatta, hanem a felnőtteket is.

Az esték hosszúra nyúltak a borozó asztalainál, ahol új ismeretségek, barátságok kötődtek. Sajnos, szervezési gondok miatt programunkból kimaradt a táncház - és a szálloda bárjában sem csendült fel a táncra hívó zene. Így maradt az ének és a beszélgetés. Ami ugyanazt a gondolatot erősítette csak meg bennünk, mint a tavalyi közös tánctanulás vagy esti bohókás „vonatozás”: jó együtt lenni, beszélgetni, új arcokat befogadni, érdekes témákról hallani, neves előadók közvetlen asztalszomszédjaként értékes ismeretségeket kötni.

Szép volt, jó volt, hasznos volt az idei művelődési tábor. Köszönet érte minden résztvevőnek, előadónak és a főszervező Becske Katinak. Jövőre ugyanekkor, ugyanitt? - kérdezhetnénk egymástól. A válasz egyértelműen igen és talán-talán még többen leszünk.

Rónai Katalin