![]() ![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
![]() ![]() |
2004/1 | bemutatkozik | ||
![]() |
![]() |
||
![]() tartalom e számunk szerzõi bemutatkozik támogatóink
|
a Prágai Tükör 2004/1. száma Kedves Olvasó, íme, ismét új Prágai Tükört tart a kezében. Mert folytatjuk. Ugyanott, ahol a 2003-as év végén abbamaradt. Nem változott semmi más, csak az a név ott az elején, a kettõspont után. De a lényeg az, ami a lapban van. És itt már bemutatkoznunk sem kellene, nem szükséges különösebben felkelteni az olvasó érdeklõdését, hiszen az tudja, mit találhat lapunkban, mit várhat el tõlünk. Abban az esetben, ha esetleg nem tudná, itt és most, ebben a rövid bemutatkozóban megpróbáljuk leírni, miért egyedi, úgy is mondhatnánk, különleges lap a Prágai Tükör. Mert - állíthatjuk teljes bizonyossággal - egyedi lapról van szó. Olyanról, amely - Prága földrajzi helyébõl kifolyólag - egyfajta külsõ szempontból tekint a tömbben élõ magyarság kultúrájára, közéletére. A távolságnak persze pozitív és negatív aspektusai egyaránt vannak. Illetve, mindenki maga dönti el, mennyire értékeli pozitívan vagy negatívan azt, hogy mi ilyen messzirõl szemléljük, mi történik Magyaroszágon és az azt környezõ magyarlakta vidékeken. Nem érint minket közvetlenül, hogy állítanak-e szobrot Teleki Pálnak, megnyílik-e Budapesten a Holokauszt Múzeum, lemaradunk a hazai politikai élet parázs vitáiról (igen, itt pótolják a hiányt cseh politikusaink). De ugyanakkor nem ugorhatunk be a moziba megnézni az idei magyar sikerfilmeket, a Magyar vándort vagy A mohácsi vészt. Mégsem vagyunk hallgatag, mit sem tudó, külsõ szemlélõk, hiszen éppen így, ilyen messzirõl jobban láthatjuk a hosszan tartó folyamatokat, jobban áttekinthetjük napjaink kaotikus történéseit. És épp ezáltal tudunk jobban odafigyelni féltve õrzött értékünkre, a kultúrára. A Prágai Tükör pedig a magyar kultúrával való kapcsolatunk erõsítéséhez szeretne hozzájárulni. Hogy valóban értékeket közvetít-e? Döntse el a kedves Olvasó! E számunk tartalmához visszatérve (hiszen célunk itt elsõsorban a bemutatkozás), kezdjük mindjárt az elején. Sokan már el sem tudják képzelni mindennapjaikat az Internet használata nélkül. Arról viszont már kevesebben tudnak, hogy a közérdekû információkon kívül a világháló mint személyes vélemények, naplók közreadója is népszerû. Ennek példája a „hungarofilnek” becézett cseh politológus, Bohumil Doležal egyszemélyes honlapja, mely az aktuális politikai-közéleti történések kritikus szemmel való figyelését, kommentálását tûzte ki célul. A továbbiakban Márairól olvashatunk, a Prágai Tükörben immár sokadszor. Ezúttal Josef Císaøovský képei kapcsán, akit Márai mûvei létünk válságait idézõ képek festésére ihlettek meg. Rákos Péter és Márai õrjáratainak párhuzamait boncolgatja a következõ írás. Vajon találnánk-e megfelelõbb fórumot az ilyen esszé megjelentetésére, mint a Prágai Tükört? Új könyvek megjelenésérõl is tudósítunk, mégpedig Széchényi Ferenc és Csehország kapcsolatait elemzõ mûrõl, a mostanában még mindig oly gyakran emlegetett Beneš-dekrétumokról szóló kiadványról, továbbá egy olyan tanulmánygyûjteményrõl, melynek témája a kétnyelvûség, a nyelvvesztés folyamata és annak okai a szlovákiai magyarok esetében. A magyar-cseh történelmi kapcsolatokhoz kötõdik a következõ tanulmány, melyben Debrecen cseh- és morvaországi származású polgárairól olvashatunk. És akit inkább az irodalom érdekel, az immár Kossuth-díjas Krasznahorkai László Háború és háború c. regényébõl talál részletet. Irodalmi mû alapján forgatták az Oscar-díjra jelölt, lapunkban ismertetett Želary címû filmet, melynek férfi fõszerepét Cserhalmi György játszotta. Kínálunk még két interjút, az egyiknek alanya Gál Jenõ, a másiké pedig Zuzana Navarová. De ne feledkezzünk meg a (Tü)körképrõl sem - itt az 1970-80-as évek prágai magyar néptánccsoportja, a Nyitnikék „nyitja” a lapot, de - a népi kultúránál maradva - egy új sorozat elsõ darabját is olvashatjuk, mely a népi kalendárium jeles napjairól, eleink ünnepi szokásairól szól, s e számunkban - hogy aktuálisak maradjunk - a tavaszköszöntõ, húsvéti népszokásokkal foglalkozik. Olyan sorozatunk is van, amely immár a negyedik résszel folytatódik - e számunkban a magyar Nobel-díjasok közül Szent-Györgyi Albertrõl olvashatunk. És ezúttal valóban tarka a szervezeti mozaik, hiszen van mirõl beszámolnunk - a CsMMSz minden alapszervezetében eseményekben gazdag volt a 2003-as év utolsó negyedéve. És hogy mi lesz a folytatás? Megtudhatjuk a következõ hónapok programtervezeteibõl. Lám, kedves Olvasó, ezt kínáljuk. Reméljük, tetszeni fog. |
||
![]() |
![]() |
||