![]() ![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
![]() ![]() |
2005/1 | köztünk élnek | ||
![]() |
![]() |
||
![]() tartalom e számunk szerzői bemutatkozik támogatóink
|
Rákos Péterre emlékezünk
![]() A kezdetektől munkatársa volt a Prágai Tükörnek, egy időben - nevének feltüntetése nélkül - főszerkesztette is lapunkat. A megújult Prágai Tükörben elvállalta a szerkesztőbizottság elnöki tisztét, a lap arculatának egyik meghatározó alakítója, formálója volt. Immár három éve érezzük a hiányt, ami távoztával reánk szakadt. Rákos Péter február 14-én töltötte volna be nyolcvanadik életévét. Szándékosan emeljük ki ezúttal az életműből a látszólag marginálist: az idei évforduló számos megemlékezést, visszatekintést, publikációt és különféle rendezvényeket ígér, melyek kapcsán lesz alkalom bővebben kitérni tudósi, pedagógusi, műfordítói tevékenységére, egész pályafutására. A Prágai Tükört szabad, nyílt, független lapnak tudta, s mint ilyen lappal szívesen osztotta meg a közélet fontos kérdéseiről megformált véleményét. Vissza-visszatérő témája volt a nemzet, nemzettudat, nemzeti identitás problémája, melyet mindig a tőle megszokott tudósi következetességgel és emberi tapintattal járt körül. Minden ilyen jellegű írásán érezhető viszolygása mindennemű nacionalizmusoktól, de talán egyikben sem horgad föl olyan nemes indulattal a féltő, óvó és intő fájdalom, mint a Magyarok világvonala c. írásában, amely a Tükör 2002/1 számában jelent meg. Ezt idézzük fel az évforduló kapcsán. Csak most még időszerűbb.
|
||
![]() |
![]() |
||