Beszéljük meg

Nem túl gyakori, hogy a nagypolitikai döntések a kisemberek mindennapjait is jól láthatóan és észrevehetően befolyásolják. Csehország, Szlovákia és Magyarország csatlakozása a schengeni övezethez, amelyre várhatóan 2008. január elsején kerül sor, azonban éppen az ilyen esetek egyike. Számunkra, csehországi magyarok számára, a téma két viszonylatban, két szempontból is érdekes.

Az első általános és személyes: ha nem történik semmi váratlan, akkor január elsejétől számunkra bizonyos értelemben megszűnnek létezni a környező államok határai és teljesen szabadon, minden korlátozás és ellenőrzés nélkül tudunk majd utazni bárhová. Nyugodtan elfelejthetjük az útlevél- és a vámellenőrzéseket is.

A másik viszonylatot a kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatok jelentik, amelyek terén szintén nagyon komoly változásokra lehet számítani. Sajnos nem mindegyik minősíthető kedvezőnek.

Pozitív fejlemény, hogy mintegy kilenc évtized után végre a kisember számára a mindennapokban valóban eltűnik a magyar-szlovák államhatár, amely mesterségesen elválasztotta és megosztotta a régióban élő magyarokat, kettévágta az ősi településeket, családokat szakított szét. S ha a közeljövőben valóban újjáépülnek azok a hidak, amelyekről a két ország miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc és Robert Fico egyezett meg, akkor már nem fog kelleni több tucat kilométernyi kerülőket tenni azért, hogy meglátogathassuk rokonunkat, barátainkat, vagy esetleg csak egy kis sétát tegyünk a szomszédban. Hasonló helyzetbe kerülnek a határ mellett élő magyarok Ausztriában és Szlovéniában is. Bízhatunk abban, hogy rövid időn belül ilyen helyzetbe kerül az erdélyi magyarság is, hiszen Romániai az év elejétől szintén tagja az Európai Uniónak.

Sajnálatos azonban, hogy új vasfüggöny hull le az ukrán és a szerb határon. A kárpátaljai és az újvidéki magyarság a schengeni övezeten kívülre kerül, s nem igen van esély rá, hogy ez a helyzet belátható időn belül megváltozik. Bízzunk azonban abban, hogy az illetékeseknek sikerül megtalálniuk a megoldást a kapcsolatok szorosabbá tételére.

A schengeni övezeten belül a kárpát-medencei magyarság - az említett sajnálatos korlátozásokkal - Trianon után kilenc évtizeddel tehát bizonyos értelemben újra egyesül. Csak remélni lehet, hogy élni tudunk a lehetőségekkel, s hogy ezek a történelmi változások a magyarság megerősödését és felemelkedését fogják szolgálni.

Tisztelettel:

Kokes János