www.pragaitukor.com - Prágai Tükör

2013/1 bemutatkozik

Beszéljük meg…

Régi igazság, hogy az embernek haladnia kell a korral, mert aki megáll, az könyörtelenül lemarad. Nincs ez másképpen a médiában sem. Az idõnkénti változások tehát szükségesek, elkerülhetetlenek. Vitathatatlan, hogy az idén immár a 21. évfolyamába lépõ Prágai Tükörnek is szüksége volt a megújulásra. Két évtized után ez az újság is kiszínesedett és az eddig öt helyett hat alkalommal, tehát rendszeres, kiszámítható idõközökben fog megjelenni. Eszmeiségében és tartalmában azonban továbbra is a csehországi magyarokat, s általában a magyarságot kívánja szolgálni.

A Tisztelt Olvasó most a lap elsõ színes számát tartja a kezében, s ezért szeretném megkérni, mondjon véleményt róla. Elsõsorban azt mondja el, ami nem tetszik, min kellene még változtatni, mit, vagy mirõl olvasna szívesen ebben a lapban. Ismételten kérem, tudatosítsuk, hogy ez az újság a miénk, a csehországi magyaroké, tehát jogunk van beleszólni abba, hogyan nézzen ki, mirõl írjon. Már sokadszor írom le, de hiszem: csak párbeszéddel tudunk elõrehaladni minden téren.

A Prágai Tükör kiadója a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége. Az immár majdnem negyedszázados szervezet legfõbb célja a csehországi magyarok összefogása, megszervezése. A Rákóczi Anna vezette jelenlegi országos elnökség, amely lényegében a Prágai Tükör szerkesztõbizottságának a funkcióját is ellátja, évek óta szorgalmazza a csehországi magyar szervezetek szorosabb, koordináltabb együttmûködését is. Ez számos esetben már valóság.

Ezt a feladatot a Prágai Tükör is felvállalja, s igyekszik megvalósítani. A lap ezért nyitott és teret ad az összes csehországi magyar szervezetnek, hogy bemutathassa munkáját, vázolhassa elképzeléseit. Ismert közmondás, hogy „a néma gyereknek az anyja sem érti szavát”. Kérem ezért a csehországi magyar szervezeteket, s az érdeklõdõ magyarokat, hogy szólaljanak meg a Prágai Tükör lapjain. A játszótér adott, csak játszani kell.

Ne feledjük: mi csehországi magyarok nem vagyunk ugyan túl sokan, de szövetségünk, szervezeteink mögött már vannak olyan komoly eredmények, amelyeket bárkinek fel tudunk mutatni, s amelyekre építeni lehet, és kell is. Talán azt is elmondhatjuk, hogy a negyedszázad alatt sikerült már kialakítanunk egyfajta csehországi magyar társadalmi életet, kialakítani egyfajta hagyományt.

Mindenkit arra kérek, tûrjük fel az ingujjunkat, s lássunk hozzá a munka folytatásához. Saját örömünkre, önmagunk és a magyarság érdekében.

Tisztelettel:

 

Kokes János