Csehek Magyarországon

Jósika Miklós (1794-1865) ezzel a címmel írt regényt 1839-ben. A mű a Husz János máglyahalálát megbosszuló hadak észak-magyarországi inváziójáról szól. Ezek a seregek a több mint harminc év során egészen Borsod megyéig jutottak el. Az ettől nyugatra fekvő területeken található mondák inkább negatív töltésűek. Ezt a negatív hangnemet találjuk meg például Krúdy Gyula felvidéki történelmi tárgyú novelláiban is. Ám a csehekről a Borsodtól keletebbre fekvő helyeken is megemlékeznek. A népi emlékezet az 1400-as évek első felében történt eseményekről más képet fest, mint a történelem. Minden mondában van valami történelmi mag, ezt az évszázadok során vagy sötétre, vagy rózsaszínre festik. S ha ezt a burkot lefejtjük a mondákról, csak kevéske történelmi eseményre bukkanhatunk.

Legelőször is nézzük meg a cseh szó jelentéseit: 1. ’cseh nemzetiségű, anyanyelvű személy’, 2. ’cseh szokásokat stb. követő, kedvelő ember’, 3. ’Csehországból származó más nemzetiségű egyén’, 4. ’huszita’ 5. Közepes gyakoriságú magyar családnév.

Pesty Frigyes akadémikus 1864-ben országos helynévgyűjtést kezdeményezett. Őt magát is meglepte az eredmény, mert óriási anyag gyűlt össze. Nemcsak a helynevekre volt kíváncsi, hanem a helység történetére, mondáira, hagyományaira is. A felhalmozott anyag alapján kiderült, Bereg és Szabolcs megyében több helyen is hivatkoznak a csehekre, pedig ezeket a területeket az említett hadjáratok már nem érintették. Noha szép számmal vannak Magyarországon Cseh vagy Csehi helységnevek (elsősorban a Dunántúlon), s ezek első lakosai csehek voltak, de Husz János működésénél jóval régebbi telepítésűek. Így tehát a lenti leírásokban a cseh szó jelölheti az eredeti cseh népességet, illetőleg a Husz János tanait követő emberek faluját, templomát. A csehekről szóló lejegyzett népi hagyományokat két részre oszthatjuk.

1. Az eredeti lakosság cseh volt a leírások szerint. Mivel a cseh alapítású helységek említései a XII., de inkább a XIII. századból történtek, így a mondára alapozott feltevést kételkedve kell fogadnunk. Eddig a népi emlékezet nem terjedhet ki. Ez annyit jelent, hogy élhettek ott menekült csehek is, de inkább Husz tanait elfogadó, az inkvizíció elől szintén menekülő magyarok. Nem véletlen az, hogy a csehekre hivatkozó községek elsőként fogadták be a XVI. században a reformációt, és még ma is református vallásúak. Nézzük a leírásokat!

Szabolcs megye: Csege (Tiszacsege): [az okmányok] „annyit azonban említenek, hogy itten hajdanában csehek laktak volna”. Eszeny (Eseň, Ece??, Ukrajna): „Hajdan csehek lakták, most magyarok”. Gyulaháza: „A török, tatárfutás alatt, és mikor a csehek voltak itt, akkor is ezen néven volt”. Bereg megye: Csomonya (Csongor, Čomonín, ?o?o???, Ukrajna): „A községnek lehetett hajdan a neve Cseh nyoma - mert azon időben, amikor a csehek Magyarországot megszállották, ezen községben is csehek lakhattak.- A község akkori lakosai pedig más helyre költöztek el a monda szerént,- mely hely máig is Puszta falunak neveztetik”. A mozaikokból összerakott kép kissé homályos. A Csomonya név lehet magyar eredetű is: Csoma személynév + -nya képző, lehet szláv is (de nem feltétlenül cseh!): *Čomina, azaz Čoma földe’. A község neve 1387-től adatolható Chomonia formában (FNESZ. I, 339). A Cseh nyoma kifejezést utólag találták ki, mivel a régi, „érthetetlen” Csomonya névbe értelmet próbáltak vinni. A magyarázat többi része akár igaz is lehet.

2. Itt az elsődleges szempont a templomépítés, vagy megkockáztatjuk: az egyházalapítás. Szabolcs megye: Gyulaj (Nyírgyulaj): „A jelenlegi reformáta templom szájról szájra adatott hír és annak építési modora igazolása szerint is az hajdan a cseheké volt”. Nagyhalász: „A falu alatt van egy temető, mely neveztetik puszta templom helynek. Ezen helyen állott hajdan egy nagyszerű [értsd: nagyobb méretű, M. L.] templom, amelyet a csehek, midőn Magyarországon garázdálkodtak, építettek. Ezen templom romjai még az 1789-ik évben épségben állottak”. Nyilván két eseményt kevert össze a lejegyző: a „garázdálkodók” hogy építhettek templomot? Előbb volt a - Szabolcs megyét nem érintő - hadjárat, aztán a huszita tanok elterjedése. Nyírbéltek: „A csehektől maradt egy templom, mely még a mai napig is [azaz 1864-ben, M. L.] fennáll, jelenleg a rk. hívek birtokában van”. Prügy: A név [Prügy, M. L.] hihető, Frigyből ered, mert a monda szerint valaha husziták is lakták, és mostani egyetlen református templomának alapjait is azok tették volna le”. A falu neve személynévi eredetű, és semmi köze sincs a német eredetű frigy (

Ezek után kanyarodjunk vissza Borsod megyéhez! Itt valóban jártak Jiskra hadai, sőt, 1450-ben Mezőkövesden békét is kötöttek az ország kormányzójával, Hunyadi Jánossal. A falvak előzetesen sokat panaszkodtak a rablásra. A „cseh mondakörben” szülőfalumból, Cserépfaluból tudom a legtöbb adatot hozni. 1864-ben Pesty Frigyes adatközlője még ezt írja: „Köztudomásból és hagyományból csak annyit tudunk, hogy a 15. században, első Mátyás korában cseh rablók bírták, s valószínű, hogy ők építették a hírneves Hór völgy nyugoti oldalán, egy magas, sziklás hegy tetején a rengeteg erdőben lévő Ódor várat, melynek jelenleg már csak kevés romjai láthatók”. Ódor várát bizony egy évszázaddal korábban építették, de az igaz, hogy cseh hadak ezt elfoglalták. S ezt a sziklavárat Rozgonyi Sebestyén és Hédervári László egri püspök foglalta vissza, és csaknem teljesen leromboltatta. A nép természtesen ezt a tényt is kiszínezte. A vár alatti Oszla-rétnek a Cseh-rét nevet adta, s ebből próbálták Cserép nevét levezetni. A csehekhez csak annyi köze volt a rétnek, hogy egy Cseh nevű ember kaszálója volt. 1806-ban a régi - az 1400-as években már meglevő - templom bővítése közben az egyik elfalazott ablakban egy áldozókelyhet találtak. Ezt több évtizeden át úrvacsora-osztáskor használták, majd eladták. Ezt a sodronyzománcos kelyhet éppen abban az időpontban készítették, amikor Jiskra hadai itt jártak. Így joggal feltételezhetjük, hogy a cseh hadak nem csupán rablás céljából jöttek e Csehországtól ugyancsak messze levő területre, hanem a huszitizmus tanait is terjeszthették - mégpedig nem táboriták, hanem kelyhesek lehettek. Túl sok az egybeesés. Arról nem is beszélve, hogy ezen a területen a reformáció tömeges elfogadása nagyon gyorsan történt.

E tényeket is figyelembe véve a csehek emlegetése két úton is végbemehetett Beregben és Szabolcsban. Borsodban mind a két fentebb említett motiváció megvolt, tehát vándor-anekdotaként is eljuthatott Beregbe, Szabolcsba. Ám a leírások inkább Husz János tanainak az elfogadására utalnak. Ezeken a helyeken tehát a cseh szó jelentése huszita volt. Igaz, hogy a katolikus egyház minden eszközzel igyekezett megakadályozni e tanok terjedését, de nem sokáig. Még egy évszázad sem telt el, s a reformáció - hiszen elterjedésének megvolt minden alapja - ezen a vidéken is győzedelmeskedett.

Mizser Lajos