a Prágai Tükör 2005/2. száma

Kedves Olvasóink!

Íme, itt az új Prágai Tükör. S csak reménykedni tudunk, hogy újra és újra találnak benne mindannyian olyan olvasnivalót, ami megnyeri tetszésüket. Bízunk abban, hogy e számmal nem adunk újabb bizonyítékot azok kezébe, akik azt állítják, hogy ez a lap nem tett és nem is tesz eleget eredeti küldetésének, csupán arra való, hogy bebizonyítsuk, van prágai magyar lap, s nem tartjuk fontosnak, hogy milyen. Habár reméljük, kevesen osztják ezt a véleményt, a többi olvasó, kedves Mindannyiuk számára is helyénvalónak tartjuk felidézni, hogy a Prágai Tükör milyen célkitűzésekkel indult útjára 1993-ban, csupán három évvel a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének megalakulása után. Az említett szervezet megalakulásának immár tizenötödik évfordulóját ünnepeljük az idén, s ez a tény a Szövetséghez ilyen vagy olyan módon kötődő csehországi magyarok mindegyikét arra indítja, hogy mérlegelje az elmúlt tizenöt év történéseit, gondolkodjon el afelett, mennyiben sikerült teljesíteni a tizenöt évvel ezelőtti célkitűzéseket. Mivelhogy lapunk vitathatatlanul ehhez a szervezethez kötődik, tegyük mi is ugyanezt. Vegyük fontolóra, vajon valóban olyan-e ma is a Prágai Tükör, mint amilyennek szerettük volna látni 1993-ban. Elegendő-e, hogy nyilvánvalóvá vált, nem kérészéletű lap született 1993-ban, hiszen a Prágai Tükör azóta is folyamatosan megjelenik? Milyennek kellett volna lennie a lapnak s milyen most?

A válaszadáshoz lapozzuk fel a lap első számát, melynek rögtön az elején találjuk azt a Beköszöntőt, mely ennek a mostaninak is az elődje. Az írást olvasva kiderül - a lap indulásánál jelenlevő szerkesztők olyan programot adtak, melynek teljesítése mindenkori feladatunkká vált. S hogy nyilvánvalóvá váljon, milyen lapot terveztünk akkoriban, idézzük fel az 1993-as Beköszöntőnek egy rövid részletét:

„…miről írnak majd ebbe a lapba, mi lesz benne? Ismeretlen vagy elfelejtett dokumentumai a múltnak, tanulságul a jövőnek. A magyar kultúra, irodalom, művészet, nyelv és tudomány helyi érdekű tükrözése. Nemzetek kritikája és nemzeti önkritika: mindkettő vagy egyik sem. Legyen mindez érdekes, különleges, mással nem pótolható, nem helyettesíthető. Híreket nem hozhat egy ilyen lap; helyzetjelentéseket igen. Keresztrejtvényt, fejtörőt nem; de logikus gondolkodásunkat csiszoló okfejtéseket igen. Humorisztikus rovata nemigen lehet; humora annál inkább lehet s legyen is. Önálló irodalmi kísérletek műhelyéül nem ajánlkozhat; tárcák, esszék, kritikák, ismertetések teljes mértékben beleillenek tervezett profiljába. Minden, ami kérészéletű, töredékes beleillik az általánosság megfelelő szintjén.”

A kedves Olvasóra bízzuk, döntse el, mennyire sikerült e célok jegyében szerkesztenünk a Prágai Tükört. S bízunk abban, hogy a mérlegeléshez nemcsak ezt a friss számot, hanem a korábbiakat is kezébe veszi, átböngészi. S mi már ekkor úgy érezhetjük, legalább egyetlen dologban sikerült teljesíteni küldetésünket - hogy annak idején nemcsak beköszöntünk Önhöz egy pillanatra, hanem sokáig, sőt az is lehet, évekig ott maradtunk a polcán sorakozó Prágai Tükörök által.