Prágában hóesésben koszorúztunk március idusán

A csehországi magyarok II. Rákóczi Ferenc fejedelem prágai emléktáblájánál emlékeznek meg az 1948-49-es magyar forradalom kitörésének az évfordulójáról. Az ünnepségre az idén március 13-án került sor.

Az 1989-es rendszerváltás óta hagyományossá vált emlékünnepségen az idén a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, az Együttélés Politikai Mozgalom Magyar Nemzeti Tagozata, a Magyar Köztársaság prágai nagykövetsége Szabó István nagykövettel az élen, továbbá a Prágai Magyar Kulturális Központ képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit, virágait az emléktáblánál. A résztvevők az ünnepség végén közösen elénekelték a Himnuszt.

A prágai Ady Endre Diákkör és az ünnep alkalmából Prágába meghívott vendégeik - köztük a nyitrai Juhász Gyula Diákkör - koszorúi már egy nappal korábban, szombaton odakerültek az emléktáblához. Csak sajnálni lehet, hogy a diákok ezútal nem tartották fontosnak, hogy - legalább jelképesen - a közös ünnepségen koszorúzzanak. A diákság részvétele a vasárnapi ünnepségen így igencsak gyér volt.

Bár a „bársonyos” forradalom óta eltelt másfél évtized alatt nem mindig volt napfényes az idő március közepén, arra azonban nem emlékszem, hogy Prágában bármikor is hóhullásban helyeztük volna el koszorúinkat. Az idén ez is megtörtént. Örömteli tény, hogy a havas, esős, hideg idő ellenére is többen voltunk jelen az ünnepélyes eseményen, mint a korábbi években. S még többen lehettünk volna, ha az egyetemisták is eljönnek.

Természetes - és úgyszintén szép - hagyomány, hogy a Moldva-parti metropolison kívül élő csehországi magyarság is ünnepelt.

Az észak-morvaországi Ostravában a CsMMSz helyi szervezete Petőfi Sándor verseiből készített színes összeállítással emlékezett meg a nemzeti ünnepről egy klubesten. A dél-morvaországi Brünnben már hagyományosan a helyi magyarok a városban tanuló szlovákiai magyar egyetemisták Kazinczy Ferenc Diákkörével közösen koszorúzták meg a magyar jakobinusoknak az egykori várbörtönben, a Spilberkben lévő emléktábláját.

Az ünnepségeken elhangzott szónoklatok egybehangzóan méltatták az 1848-49-es forradalmi események történelmi jelentőségét, a nemzeti hagyományok ápolását, s rámutattak arra, hogy el kell mélyíteni a kárpát-medencei magyarság összefogását és együttműködését, újjá kell teremteni a magyar nemzeti egységet. Méltatták a magyarság újraegyesülésének lehetőségét is az Európai Unió keretein belül.

Prágában nincs az 1848-49-es magyarországi forradalmi eseményekhez közvetlenül kapcsolódó emlékhely, ezért az ünnepség hagyományosan a Rákóczi-emléktáblánál zajlik le. A „nagyságos fejedelem” emléktábláját 1985 áprilisában leplezték le a Kisoldali téren lévő volt jezsuita kollégium falán. A tábla arra emlékeztet, hogy II. Rákóczi Ferenc itt töltötte prágai diákéveit.

A prágai magyarok most azt szorgalmazzák, hogy legyen Prágában emléktáblája Görgey Artúrnak is, aki egy ideig a Moldva-parti városban járt egyetemre, s itt is nősült. A cél érdekében az Együttélés külön munkacsoportot hozott létre. Várható, hogy a közeljövőben megalakul a Görgey Artúr Társaság, amely a hadvezér emlékével, s a magyar-cseh tudományos kapcsolatok kérdéseivel foglalkozna.

Kokes János Zoltán