Megalakult a Görgey Artúr Társaság

Görgey Artúr Társaság (GAT) néven új magyar civil szervezet alakult nemrégiben prágai székhellyel Csehországban. A GAT-ot május 25-én jegyezték be hivatalosan a cseh belügyminisztériumban, s a szervezők elképzelése szerint augusztusban tartaná meg első közgyűlését, amelyen meghatároznák a szervezet rövid és hosszabb távú konkrét feldatait, illetve megválasztanák a vezetőségét.

Ahogy azt Palágyi István György, az új szervezet előkészítő bizottságának vezetője a Prágai Tükörnek elmondta, a GAT célja, hogy kiemelten törődjön a magyar tudományos kutatók, tudósok, tanárok múltbeli és jelenlegi csehországi tevékenységével, valamint a magyar-cseh tudományos kapcsolatokkal. Soraiba várja tehát azokat, akik e téma és tevékenység iránt érdeklődnek. Elsősorban természetesen az itteni magyarokat, de a csehek és más nemzetiségűek előtt is nyitva áll.

A GAT nyilvánvalóan senkinek sem kíván az ellenfele lenni, hanem csatlakozik a többi csehországi magyar kisebbségi szervezetnek és alapítványnak a magyar kultúra és hagyományok megőrzésére, ápolására irányuló programjához, tevékenységéhez, s a maga módján kiegészíti azokat.

A szervezet azért döntött Görgey Artúr nevének viselése mellett, mert Görgey, mielőtt bekapcsolódott volna az 1848-49-es magyar forradalomba és szabadságharcba, 1845 és 1848 között a prágai Károly-Ferdinánd Egyetemen tanult majd dolgozott, és nemcsak mint hadvezér, de mint az első modern magyar vegyész is beírta nevét a történelembe. Prágai tartózkodása végén egyébként az itteni evangélikus templomban feleségül vette Aubioun Adélt, tanára és barátja családjának francia nevelőnőjét.

Az előbbiekből kiindulva ezért a GAT egyik legközelebbi és fontos céljának tekinti egy emléktábla felállítását Görgey Artúr prágai éveinek és munkásságának emlékezetére. A tábla leleplezésére jó alkalom is kínálkozik: 2006 májusában lesz kilencven éve, hogy Görgey Artúr elhunyt. A tábla elkészítésének és felállításának költségét adományokból fedezné a társaság.

S hogy a GAT-nak van, illetve lesz mivel foglalkoznia, még megemlíteném: öt év múlva, 2010-ben fogunk megemlékezni Blaskovics József, a Károly Egyetem magyar tanszéke egyik megalapítója, a világhírű turkológus születésének 100. évfordulójáról. Az idei 95. évforduló alkalmából szülőfalujában, a Komáromi járásban fekvő Ímelyen róla nevezték el a falu főterét és a kultúrház falán emléktáblát lepleztek le tiszteletére. A tervek szerint pedig öt év múlva Blaskovics József mellszobrot is kap Ímelyen. S ha már a Károly Egyetemet említettük, nem feledkezhetünk meg a három éve elhunyt Rákos Péter professzorról, irodalomtörténészről, illetve Riedl Szendéről sem, aki elsőként tanított magyar nyelvet az egyetemen a 19. század második felében, s magyar nyelvű lapot is kiadott.

Nyilvánvaló, hogy további neveket és témákat is fel lehetni sorolni. Ezt azonban már a GAT kívánja magára vállalni.

Kokes János Zoltán