a Prágai Tükör 2002/4. száma

"Ha olvasónk bevett, bár nem kötelező szokás szerint mindjárt az első lapon nyitja ki ezt a számot, látnia kell, hogy valami megváltozott. Változás a dolgok törvénye és rendje, és sokféle lehet. Van, hogy megváltozik egy futballcsapat, egy hentesüzlet vagy egy politikai párt neve, de mindenki tudja, hogy más név alatt ugyanaz, ami annak előtte volt. S van úgy is, hogy megmarad a név, de változik, amit fed. Mint éppen a jelen esetben is."

A 2001/1. számban ezekkel a mondatokkal indult útjára a "megújult" Prágai Tükör, a szerkesztőség többé-kevésbé jelenlegi összetételével. A Bemutatkozik rovat a szerkesztőség véleményét tükrözi, szerzője, megfogalmazója soha nem írta alá, ezt szerénysége nem engedte, de figyelmesebb olvasóink könnyedén felismerhették összetéveszthetetlen stílusáról Rákos Péter szövegeit. Ezentúl ezt is nélküle kell megoldanunk, ahogy annyi minden mást. Változás sokféle lehet... A Prágai Tükör már soha nem lehet olyan, mint vele volt. S van úgy is, hogy megmarad a név, de változik, amit fed... Ezt viszont nem szeretnénk, nem hagyjuk.

Két évvel ezelőtt, amikor Rákos Péter elvállalta szerkesztőségünk elnökségét, ezt egy előre meghatározott időtartamig, éppen és pontosan a júniusban megjelent 2002/3. számig vállalta - Gál Jenő főszerkesztővel együtt -, s minden kérésünk ellenére éppen és pontosan a most megjelenő számtól kezdődően már "csak" szerkesztőként szándékozott dolgozni. Eredetileg tehát tervezett és a folytonosságot valamilyen formában erősen megőrző változásokról lett volna szó. Sajnos, nem egészen így történt. A fent említett bevezetőben fiatalabbakról és fiatalokról beszélt, és a majdani Tükörről, "amikor az idősebbeknek nem elvi megfontolások, hanem az idő múlása fog visszavonulást vezényelni". A racionálisan gondolkodó bölcseknek is, mint amilyen ő volt, néha hátborzongatóan, szinte okkultizmust sejtetően válnak valóra szavai. Változás a dolgok törvénye és rendje... És ahogy az egész életre igaz, hogy "nincs új a Nap alatt", és egyidejűleg "nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba", a Prágai Tükörben a közelmúltban minden megváltozott és semmi nem változott. Folytatjuk.

Ami a jelenlegi számot illeti, elsősorban szerettünk volna méltóképpen elbúcsúzni Rákos Pétertől. A Cseh- és Morvaországi Magyarok elnökének búcsúztatóján kívül egy hosszabb méltató írás szerepel lapunkban, valamint Rákos Péter utosó levele, amelyet kötelességünknek éreztünk közölni. De ahogy ígértük, folytatjuk, és a már talán jól megszokott rovatok és témák egymás után jönnek elő: könyvismertetések, történelmi és kulturális témák, cseh és magyar irodalom, napjaink aktuális kérdései, a csehországi magyarok nyelvhasználatát bemutató sorozat várva várt - korántsem utolsó - folytatása. A nemzeteken átnyúló szolidaritás bizonyítéka a nyárí pusztító csehországi árvíz utáni nemzetközi segítség, amelyből Magyarország is jelentősen kivette a részét. Erről Magyarország csehországi nagykövetét kérdeztük. Egyáltalán, e számunkban több, remélhetőleg érdekes és színes interjúval találkozhat az Olvasó: beszélgetünk emigráns magyar történész-politológussal, finn-magyar dzsesszduóval, és a (Tü)Körképben Pilsenben élő magyar nemzetközi sakkmesterrel.

Ezzel most is zökkenőmentesen siklottunk át mellékletünkbe, amely ezúttal a szokottnál is gazdagabb, mennyiségében és szándékunk szerint színességében is. Kiemelnénk új rovatunkat, amelyben a tudomány és technika történetéből villantunk fel egy-egy érdekességet. Remélhetőleg egyre nyilvánvalóbban megnyilvánul az a mindenkori törekvésünk, hogy az alapszervezetek életéről, terveiről lehetőleg gazdagon beszámoljunk, nem is beszélve a soron következő időszak minél részletesebb programjairól.