2001 március 1-én Csehországban népszámlálást tartottak. Annak előzetes eredményei pár hónappal később nyilvánosságra kerültek, az adatok részletes feldolgozása azonban jóval tovább tartott, így a magukat magyar nemzetiségűeknek valló személyek összeszámlálása is. Erre az idei év folyamán került sor, és mi természetesen azonnal, igyekezetünk és lehetőségeink szerint részletesen ismertetjük a hozzáférhető adatokat, érdekességekt, levonható következtetéseket.

Magyarok Csehországban a 2001-es népszámlálás tükrében

Megfogyatkoztunk. Mégpedig 26 százalékkal. Míg 1991-ben 19 932 cseh állampolgár vallotta magát magyar nemzetiségűnek, addig 2001-ben már csak 14 672 személy. A fogyás 5260 fő. Nem kevés. A csehországi magyarok -- és az egész magyarság -- számára ez a 2001 március 1-i csehországi népszámlálás alapvető fontosságú megállapítása, vagy ha úgy tetszik üzenete.

Nemzetiségi megoszlás - országos adatok

Csehország összlakossága 2001. március 1-jén 10 230 060 személy volt, míg 1991-ben 10 302 215 személy, ami azt jelenti, hogy tíz év alatt a lakosság száma 72 165-tel csökkent. A csökkenés valójában azonban még ennél is nagyobb, mert 2001-ben -- 1991-től eltérően -- már a lakosság közé számították az országban élő külföldi állampolgárokat is. Ezek száma 2001-ben 124 608 volt. Kettős állampolgársága 22 401 személynek volt. Sok csehországi magyarnak is van cseh és szlovák állampolgársága, részletes adatot azonban erről nem közöltek. A magyarok -- tekintettel alacsony létszámukra -- több részletezés esetében elvesznek a "más vagy egyéb" gyűjtőszavak alatt, s nincsenek külön kimutatva.

A lakosság nemzetiségi megoszlása 2001. március 1-jén a következő volt:

Nemzetiség	Létszámuk	Százalékban	1991-ben
cseh	9 249 777	90,4	8 363 768
morva	380 474	3,7	1 362 313
szlovák	193 190	1,9	314 877
lengyel	51 968	0,5	59 383
német	39 106	0,4	48 556
ukrán	22 112	0,2	8 220
vietnami	17 462	0,2	421
magyar	14 672	0,1	19 932
orosz	12 369	0,1	5 062
roma	11 746	0,1	32 903
sziléziai	10 878	0,1	44 446
más	26 499	0,3	73 732
ismeretlen	172 827	1,7
két nemzetiség	12 978	0,1	nem volt kimutatva

A magyarok között 7711 férfi és 6961 nő volt. Más adatokat, például életkor, műveltség stb. a magyarokkal kapcsolatban az eddig nyilvánosságra hozott kimutatásokból megállapítani nem lehetett.

Az 1991-es adatokhoz képest csak a csehek száma emelkedett mintegy 10 százalékkal, az összes itteni hagyományos nemzetiség tagjainak száma jelentősen csökkent. A sziléziaiké és a morváké 75, illetve 73, a romáké 65, a szlovákoké 42, a magyaroké 26, németeké 21, a lengyeleké 14 százalékkal. Kivételt képeznek természetesen elsősorban a vietnamiak, ukránok és az oroszok, akik az utóbbi években telepedtek le Csehországban. A csökkenés okai különbözőek. Az 1991-es morváknál és sziléziaiaknál egyértelmű, hogy azok nagy része 2001-ben ismét csehnek vallotta magát. Az elmúlt évtizedben lezajlott a morva-kérdés vitája, s eldőlt a cseh nemzetiség javára. A morva pártok is eltűntek a történelem süllyesztőjében, illetve jelentéktelen tömörülésekké váltak. A morvaságot és a sziléziaiságot ismét inkább regionális hovatartozásnak, s nem pedig nemzetiségnek fogja fel az érintettek többsége. A romák bizonytalan önmeghatározása közismert, de a magukat szlováknak valló személyek számának nagyarányú csökkenése nem várt eredmény. Szociológusok ezt azzal magyarázzák, hogy a szlovákok számára a legkevésbé idegen a cseh környezet, ezért az önkéntes asszimiláció számukra sokkal természetesebb, mint más nemzetiségűek számára.

Ami a magyarokat illeti, egy alapvető magyarázat kínálkozik: nincs utánpótlás. Egyrészt a szövetségi Csehszlovákia kettéválása után a tapasztalatok szerint csökkent azon szlovákiai magyarok száma, akik tartósan Csehországban telepednének le. Ne feledjük: a mai csehországi magyarok abszolút többsége Szlovákiában született. Másrészt a magyarok döntő része Csehországban nemzetiségileg vegyes házasságban él, amelyekben a gyerekek magyar nemzetisége olyan ritka, mint a fehér holló. Rendkívül fájó tény, hogy több magyar gyermekeit még "konyhai szinten" sem tanította, tanítja meg magyarul, nem beszél velük magyarul, hogy a nemzeti öntudatról már szó se essen. Ugyancsak látni kell, hogy a magyarok nagyon szétszórtan élnek, nincs lehetőség iskolára, anyanyelvű templomra, mindennapi magyar szóra, s a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége is csak néhány helyen működik. Hogy ilyen esetben milyen jövő előtt állnak az itteni magyarok, azt, úgy hiszem nem kell különösen taglalni.

Figyelemreméltó, hogy nagyon megnőtt a "más, ismeretlen, kétnemzetiségű" kategóriákba került egyének száma. Az okok még elemzésre várnak. Sajtóban elhangzott vélemények szerint ez a kisebbségek nemzetiségi elbizonytalankodásának jele.

Kerületek

Kerületek	Magyarok	Százalék	Nők	Férfiak	Magyarok százaléka
Prága	1671	0,1	825	846	11,4
Közép-csehországi	1854	0,2	882	972	12,6
Dél-csehországi	557	0,1	229	328	3,8
Pilzeni	568	0,1	267	301	3,9
Karlovy Vary-i	1557	0,5	830	727	10,6
Ústí nad Labem-i	2106	0,3	1022	1084	14,4
Libereci	731	0,2	361	370	5,0
Hradec Králové-i	682	0,1	361	321	4,7
Pardubicei	431	0,1	202	229	2,9
Vysočina	242	0,0	89	153	1,8
Dél-morvaországi	966	0,1	429	537	6,6
Olmützi	523	0,1	235	288	3,6
Zlíni	270	0,0	124	146	1,8
Morvasziléziai	2514	0,2	1105	1409	17,1
Összesen	14672	0,1	6961	7711

Tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedben megváltozott az ország területi felosztása, kerületi szinten nehéz pontosan összehasonlítani az 1991-es és a 2001-es adatokat. Két kerületben (Morvasziléziai, Ústecky) a magyarok száma meghaladja a kétezret, míg háromban (Prága, Közép-csehországi, Karlovy Vary-i) a másfél ezret. A legtöbb magyar - 3525 - Prágában és környékén él, hiszen a Közép-csehországi kerület a cseh főváros körüli területet öleli fel. Ez az összes csehországi magyar 24 százaléka.

Járások

Száznál több magyar a következő járásokban él:

Prága (az egyes városrészek járási statútumúak)

Közép-csehországi Kerület

Dél-csehországi Kerület

Pilzeni Kerület

Karlovy Vary-i Kerület

Ústí nad Labem-i Kerület

Libereci Kerület

Hradec Králové-i Kerület

Pardubicei Kerület

Dél-morvaországi Kerület

Olmützi Kerület

Morvasziléziai Kerület

Két kerületben - Vysočina és Zlín - egyetlen olyan járás sincs, ahol a magyarok száma meghaladná a százat. Ugyanakkor a Karvinái járás az egyetlen olyan, ahol több mint ezer magyar él. Négy járásban pedig a magyarok száma 500 és 1000 között mozog.

Települések

Az augusztusi árvízkor megsérült a Központi Statisztikai Hivatal székhelye, ami egy időre lehetetlenné teszi s népszámlálási adatok további kutatását. Nekem is sajnos a csehországi települések mintegy felét sikerült csak átnéznem, amikor az adatbank használhatatlanná vált. Ebben a fejezetben szerettem volna kimutatni azokat a falvakat, amelyekben a magyarok száma meghaladja a százat, vagy pedig viszonylagosan, százalékban jelentős. Az eddig átnézett anyagból kiderült, hogy valószínűleg egyetlen olyan falu sincs Csehországban, ahol a magyarok száma meghaladná a százat, tehát ahol valamiféle komolyabb közösséget alkothatnának. Azért csak a falvakra szorítkozom, mert a városokban, azok lakosságához mérve, a száz személy elveszik. A településekre vonatkozó adatokat ezért csak később tudjuk közreadni. Szintén később adom közre azokat a településeket - városokat és falvakat - ahol szám szerint a legtöbb magyar él. Most inkább csak érdekességként néhány falu, ahol a magyarok száma "viszonylagosan" magas:

Anyanyelv

Sajnálatos, hogy ami az anyanyelvet illeti, a magyarok az egyéb rovatban vannak elrejtve a nem túl magas számuk miatt, így országos szinten pontosan lehetetlen összevetni, hogy mennyiben egyezik, illetve különbözik az anyanyelv és a nemzetiség. A kérdést megvitattam a statisztikai hivatal szakértőivel és Jiřina Růžková igazgatónővel, s végül arra jutottunk, hogy a csehországi magyar anyanyelvűek száma szakmai becslések és számítások alapján mintegy 16-18 ezerre tehető, ami 1500-3500-zal több, mint a magukat magyar nemzetiségűeknek valló személyek száma. A nagyobb számú nemzetiségeknél az anyanyelvi adat is rendelkezésre áll. Anyanyelv alapján a szlovákok száma nyolc, a németeké 5,7 százalékkal magasabb, míg a lengyeleké érdekes módon 2,4 százalékkal alacsonyabb, mint a nemzetiségi adat. Ugyanakkor a statisztikai hivatal központjában azt állították, hogy a következő hónapokban fokozatosan megjelenő kerületi, járási és helyi kimutatásokban várhatóan ez az adat is szerepelni fog, tehát mégis lehetséges lesz a maitól pontosabb összevetés. Két anyanyelvet a népszámláláskor 49 409 személy jelölt meg.

Kokes János