a Prágai Tükör 2004/3. száma

Milyen is az „igazi nyár”? Hetekig tartó kánikula, átforrósodott aszfalt az utcákon, a meleg elől az egyébként kényelmes szoba sem nyújt menedéket. Ismerőseinktől azt kérdezgetjük, voltak-e már nyaralni, illetve azt, hogy hova utaznak és mikor. A vízparton vagy a kerti fák árnyékában üldögélve háttérbe szorul a politika és más „komoly” dolgok, hiszen úgy gondoljuk, marad arra elég idő az év többi részében. Uborkaszezon - mondják a nyári időszakra.

Az idei nyár nem ezt hozta, legalábbis ami a politikát illeti. Csehországban csendben lezajlott a kormányváltás, Magyarországon pedig még tart a kormányválság. Mi lesz ebből? Majd kiderül… Mi inkább egyelőre még a (régóta tervezgetett vagy nemrég megvalósult) tengerparti nyaralásunkra gondolunk, dúdolgatjuk a dalt, melyről talán nem is tudjuk, hogy a szövegét Ottlik Géza írta: „Tengerész, a szívem tengerész…”

De vannak, akik nyaraláskor sem tétlenkednek. Sőt örülnek, hogy végre kezükbe vehetik azokat a könyveket, melyek elolvasását oly régóta tervezik. A nyári fesztiválok látogatói a szabadtéri színházi és zenei előadások utánozhatatlan hangulatát élvezik, némelyek pedig a meleg elől a mozi hűvösébe menekülve talán annyi filmet néznek meg egy-egy filmfesztivál alatt, mint az év többi részében együttvéve.

De nem csupán nekik szól lapunk legfrisebb száma, melyben hírt adunk a Karlovy Vary-i szemle idei évfolyamáról és az ott szereplő magyar filmekről. Megjegyzendő, hogy nemcsak az új magyar filmek legjavát mutatták be a fesztiválon, hanem Fábri Zoltán Körhintáját is, melyre olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek. A Törőcsik Marival készült interjúból azt is megtudhatják, hogyan lett ez az akkoriban még főiskolás színésznő a film női főszereplője. A nyárhoz kötődik az a dokumentumfilm, melynek recenzióját lapunkban olvashatják. Témája ugyanis a kassai régi uszoda, melynek vizében kassai olvasóink talán gyermekkorukban fürdőztek utoljára. A kultúra „más vizeire evezve” pedig Németh Ilonáról olvashatunk, az installációiról híres szlovákiai magyar képzőművészről, mégpedig legutóbbi csehországi kiállítása kapcsán.

Régi nyarakat, tengerparti nyaralásokat idéz a lapunkban szereplő részlet Balázs Attila regényéből. Az irodalomnál maradva (de már komolyabbra fordítva a szót) Ladislav Fuks írói művészetéről olvashatunk műveinek magyar tolmácsolója, Zádor Margit esszéjében. Bohumil Hrabalnak a magyar olvasók között talán legnépszerűbb művét, a Sörgyári capricciót elemzi Berkes Tamás a Hrabaliana második részében.

Szintén Berkes Tamás a szerzője annak a tanulmánynak, amely Deák Ferenc születésének kétszázadik évfordulója kapcsán íródott, s a kiegyezés utáni magyar és cseh politikai viszonyokat vizsgálja.

E számunkból sem maradhat ki a nyelvészet. Ezúttal a cseh-magyar szótárak készítésének múltjáról és jelenéről, a szótárírás nehézségeiről olvashatunk, s itt is felmerül a mostanában oly gyakran emlegetett kérdés, hogy vajon a beletartozik-e a globalizáció folyamatába az is, hogy a nemzetek - ahelyett, hogy egymás nyelvét tanulnák meg - egy közös nyelvet használnak majd a jövőben az egymás közötti kommunikációhoz. A nyelvhasználat olyan téma, mely állandóan alkalmat ad a nyelvtudományi és szociológiai vizsgálódásra. A szlovákiai magyarok nyelvhasználatát érintő, a legújabb kutatások eredményeit összefoglaló tanulmánykötetetről olvashatnak a továbbiakban. Lapunk mellékletéből, a (Tü)körképből tudomást szerezhetnek a csehországi magyarok által szervezett tavaszi kulturális eseményekről. Új rovattal bővül a (Tü)körkép - e számunktól kezdve kisebb és nagyobb gyerekeknek egyaránt színes olvasnivalót kínálnak a Moravcsík Tímea által szerkesztett Gyerekoldalak.

És hogy „nyárias”-e a Prágai Tükör új száma? Vagy nem is kell, hogy lapunk a nyarat idézze? Döntse el a kedves Olvasó!